A Magyar Hiszekegy beszökött a zsinagógákba is

„Egy szelet a hazai zsidók reakcióiból a trianoni döntés első hírére, illetve abból, hogy milyen hatással volt a hitközségi életre a területvesztés köré épített szimbólumtár.

A trianoni döntés ugyan nem érte váratlanul a magyarokat, viszont érthető, hogy a szerződés aláírásáig reménykedtek abban, hogy az a lehetőség csupán egy rossz álom.

A felkészülési folyamat a művészvilágot is megérintette, közöttük a magyar »Nagyasszony«, Jászai Mari (1850–1926) tragika egyik kedvenc poétáját, Kiss József (1843–1921) zsidó költőfejedelmet. Kiss még 1920. májusában papírra vetett versével kezdődött a trianoni döntés utáni első Egyenlőség címlapja, a június 6-ai szám:

»Ne űzzetek el!

Ne űzzetek el e szent koporsótól,

Hisz, aki benn nyugszik, nekem is anyám!

Lemondtam, önként, minden földi jóról,

De az anyámhoz jussom van talán?

Ne ordítsátok folyton a fülembe,

”Keress idegen, magadnak más odút!”

A sír számomra itt van kiszemelve,

Síromhoz erre, itt vezet az út.

Ne halljam folyton e bősz riadalmat,

Az oktalan vád őrült zsivaját.

Egykor tapsoltatok – mit zengtem – dalnak,

S lantom másnak ma sem engedem át,

Nekem is úgy hazám ez, mint tinéktek,

Tartom a jusst hozzá, mind holtamig,

Míg újra magyarul nem zengnek a végek

S lantomon az utolsó húr is elkopik.«”

Nyitókép:Fortepan

***